Laktózérzékenység - Tejallergia? 

Vajon mi a különbség?

Manapság egyre több ember küzd ételallergiával, -intoleranciával vagy -érzékenységgel, gyakran olyan ételek vagy adalékanyagok is gondot okozhatnak, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna. Ezen problémák között az egyik legelterjedtebb a laktóz- és a tejfehérje-érzékenység, valamint allergia, ezért most ezen állapotokról lesz szó a bejegyzésben. Körüljárjuk a kettő közötti különbségeket, megosztom, mire érdemes figyelni, és felfedjük, mely összetevőket kell elkerülni az élelmiszerek listájában.

Először is fontos tisztázni, hogy az ételallergia és a táplálékintolerancia nem azonos, bár a tünetek gyakran hasonlóak. A pontos diagnózis különböző vizsgálatokkal lehetséges és elengedhetetlen is, hiszen csak így tudjuk kizárni azokat az élelmiszereket, amelyek a panaszokat okozzák az étrendünkben.

Az ételallergia lényegében a szervezet "hibás" immunválaszát jelenti. Az elfogyasztott ételt az emésztés során a szervezet alkotóelemeire bontja, azonban az ételallergia esetében néhány lebontott részt idegen anyagként kezel, "veszélyesnek", "ellenségnek" tekintve, ezért ellenük irányuló ellenanyagokat kezd el termelni. Ennek következtében megnő a specifikus IgE ellenanyag szintje a szervezetben. Az ételallergia tünetei gyakran, szinte azonnal jelentkeznek az étel elfogyasztása után. Ezeket a tüneteket figyelhetjük meg:

• emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, haspuffadás, hasi görcsök, hányinger, hányás)
• bőrelváltozások (csalánkiütés, ekcéma, viszkető vörös foltok, stb.)
• légúti panaszok (nehéz légzés, asztma, gégevizenyő, fulladás)
• egyéb tünetek (szédülés, gyors szívdobogás, vérnyomásesés)
• súlyos esetben anafilaxiás roham is kialakulhat (rövid időn belül megjelenő hasi fájdalom, ajak, gége- és nyelvdagadás, súlyos allergiás reakció akár keringésösszeomlást is okozhat)

Táplálékintolerancia esetén a tünetek nem közvetlenül étkezés után jelentkezhetnek, hanem általában több órával késöbb vagy lehet, hogy csak 1-2 nappal később. Ezek hátterében az emésztőrendszer működési zavara áll, mely egyes tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. Ide tartozik az is, amikor bizonyos enzimek hiányoznak, illetve csökkent vagy teljesen meg is szűnt azok aktivitása. A panaszok sokfélék lehetnek:

• bőrkiütés, bőrviszketés
• szénanátha, légúti panaszok
• fejfájás
• emésztési zavarok (puffadás, görcsös hasfájás, hasmenés, stb.)
• ízületi panaszok
• fokozott fertőzési hajlam
• magas vérnyomás
• hiperaktivitás
• krónikus fáradtság
• depresszió, pánik stb.

Mivel a fent említett tünetek között olyanok is szerepelnek, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak az emésztéshez, és a szervezet csak akkor reagál, amikor már felszívódott az allergén (azaz az adott étel), ezért a táplálékintolerancia csak a legvégső esetben merülhet fel, ha egyáltalán eszünkbe jut ilyesmi. Amikor fejfájás, ízületi fájdalom vagy depresszió lép fel, általában ez az utolsó dolog, amire gondolnánk. Ha tehát olyan tünetek jelentkeznek, amelyek hasonlóak ezekhez, hosszú időn át tartanak, és minden vizsgálat eredménytelen marad, érdemes fontolóra venni a táplálékintolerancia teszt elvégzését. Ajánlom a FOODTEST 200+ vizsgálatot, csak pozitív visszajelzések érkeztek hozzám a teszttel kapcsolatban. Egyszerű ujjbegyből vették a vért, az eredményeket pedig 3 napon belül megérkezik. Az eredmény teljes mértékben világosan mutatja az egyes ételekre való intolerancia mértékét számokkal, és a kiértékelés, értelmezés terén is nagyon segítőkészek voltak. Ezért bátran ajánlom mindenkinek.

A laktózérzékenység egyfajta táplálékintolerancia, mert a szervezet nem képes megfelelően megemészteni a laktózt, azaz a tejcukrot. A laktóz egy összetett cukorfajta, amit általában a laktáz nevű enzim bont le, majd a vékonybél falán keresztül felszívódik a véráramba. Ezen enzimre a csecsemőkorban van szükségünk, hiszen ez segít az anyatej tejcukortartalmának emésztésében, ami elengedhetetlen a fejlődéshez és növekedéshez. Ahogy öregszünk, a laktáz enzim szükségtelenné válik, mivel felnőttként már nincs szükségünk anyatejre, ezért az enzim aktivitása csökken vagy akár teljesen megszűnik. Ez magyarázza, hogy a laktózérzékenység legtöbbször felnőttkorban alakul ki, akár 25, 30 vagy annál idősebb éveinkben.

Az laktáz enzim hiánya miatt a tejcukor nem tud megfelelően felszívódni a vékonybélben, hanem emésztetlenül jut el a vastagbélbe, ahol a bélben található baktériumok kezdik el lebontani. Ezek a baktériumok azonban nem tudják teljesen lebontani a tejcukrot, inkább erjesztésbe kezdenek. Az erjedés folyamán gázok (mint a hidrogén, szén-dioxid és metán) termelődnek, melyek felelősek a puffadásért, a széklet savassá válásáért, kellemetlen érzésért az alsó hasban, valamint más hasi panaszokért. A feldolgozatlan cukor és az erjedés során keletkező anyagok növelik az ozmotikus nyomást a vastagbélben. Ez a folyamat több folyadékot vonz a belekbe, ami hígabbá teszi a székletet és hasmenést okozhat.

A laktózintolerancia kimutatására több módszer is rendelkezésre áll, ami fontos lehet, mivel hasonló tünetek jelentkezhetnek gluténérzékenység, IBS vagy más emésztőszervi problémák esetén is. Ezért érdemes a megfelelő vizsgálatok elvégzését szorgalmazni. 

Igen, a laktózérzékenyeknek nem szükséges lemondaniuk teljesen a tejtermékekről, mint például a tej, sajt, joghurt, tejföl, kefir, túró stb., mert számos laktózmentes változat létezik már belőlük. Amikor az ilyen élelmiszerek összetevőit olvassuk, gyakran található benne laktáz enzim, hiszen a laktózmentes termékek valójában tartalmaznak laktózt, de hozzáadott laktáz enzimmel készülnek. Ez segít a laktózérzékenyeknek fogyasztani ezeket az élelmiszereket kellemetlen tünetek nélkül.

A tejfehérje allergia esetén a szervezet az összes állati eredetű tejfehérjét, azaz a kazeint, allergénként azonosítja, és emiatt ellenanyagokat termel ellene. Ebben az esetben a tej emésztése megtörténik, de a szervezet bizonyos részeit úgy kezeli, mintha egy betegség esetén immunrendszerünk ellenanyagokat termelne egy baktérium vagy vírus ellen, tehát megpróbálja semlegesíteni azt.

A tejfehérje (kazein) allergiában szenvedőknek tilos az állati eredetű tejtermékek fogyasztása, ideértve a laktózmentes opciókat is, mivel ebben az esetben nem az enzimhiány okozza a problémát. A tejallergia esetén nemcsak a tehéntejet és abból készült ételeket kell kihagyni az étrendből, hanem érdemes elkerülni azokat az ételeket is, amelyek keresztreakciót válthatnak ki. Ezért a juh-, kecske-, bivaly- vagy más állatok teje sem javasolt, továbbá általában a borsót is érdemes kihagyni, mert a borsófehérje felépítése nagyon hasonlít a tejfehérjéhez, és allergiás reakciót válthat ki. A tejallergia diagnosztizálható különféle vizsgálatokkal, a legkönnyebb módja a vérvételen alapuló elemzés.

A tejallergia rendkívül figyelmet igényel, mivel a tejfehérjét gyakran használják az élelmiszeriparban ízesítésre és dúsításra, ezért szinte minden feldolgozott élelmiszerben megtalálható lehet. Ráadásul sok termékben nem feltétlenül szerepel tejszármazék az összetevők között, de a gyártás és csomagolás során olyan helyeken dolgozzák fel, ahol tejtermékek is jelen vannak, így a termék szennyeződhet az allergénnel. Az, hogy ki mennyire tolerál egy adott ételt, egyéni érzékenység kérdése, ezért mindenki számára fontos saját magának kipróbálnia, mi az, amit elfogyaszthat, és mi az, amit jobb kerülni. Egyeseknél egy-két gombóc fagyi nem okoz gondot, vagy akár heti 2-3 alkalommal egy joghurtot is fogyaszthatnak, míg másoknál már egy kis sajtszelet vagy egy korty tej is kiválthat fájdalmas és kellemetlen tüneteket.

Tej összetevőre utalnak:

• tej és tejpor
• tejföl, tejszín
• joghurt, kefír
• túró, író, cottage cheese
• vaj, vajolaj, vajíró, tejes margarin
• tejcsokoládé
• zsírszegény tejital
• savó, savópor, savóital, édes savópor, savóprotein koncentrátum, tejsavós édesítőszer
• citopánpor
• kazein, kazeinát, hidrolizált kazein
• lactoferrin, lactalbumin, laktoglobulin

Tejfehérjét tartalmazhatnak:

• a húsipari termékek (felvágottak, májkrémek, konzervek, előre pácolt húsok, virslik, szalámik, kolbász, szalonna, töpörtyű stb.)
• édesipari termékek (csokoládé, nápolyi, keksz, cukorka, sütemények, jégkrém, fagylalt, stb.)
• gabonakészítmények (péksütemények, kakaós csiga, pizzás csiga, müzlik, reggeliző pelyhek, kenyér, zsemle, kifli, rágcsálnivalók, chipsek, bundázott mogyoró, stb.)
• szószok, öntetek, fűszerkeverékek (ketchup, mustár, majonéz, ezersziget öntet, barbecue szósz, szójaszósz, stb.)
• üdítők, alkoholok, koktélok

Az érintetteknek, akiknél a tejfehérje problémát okoz, valóban érdemes minden egyes élelmiszer csomagolásán lévő összetevőlistát átolvasni. A címkén feltüntetik a tejszármazékok jelenlétét, így ha a termék tartalmaz tejterméket, az ott lesz feltüntetve. Szélsőségesebb esetekben előfordulhat, hogy nemcsak a tej, hanem a tejállat húsa is okoz allergiás reakciót, így érdemes lehet figyelmet fordítani erre is.

Mindazonáltal a tejallergiásoknak van remény, mivel már számos tejterméket helyettesítő ételt találunk a polcokon, így nem kell teljesen lemondani a megszokott ízekről. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha egészséges étrendet szeretnénk kialakítani, és nem csak a tejtermékeket hagyjuk el az étrendünkből, érdemes átolvasni a helyettesítő termékek összetevőit is. Például egy vegán sajt, tejföl vagy szendvicskrém, bár nem tartalmaz állati tejet, még nem feltétlenül egészséges lehet (például hidrogénezett olajak, módosított keményítők, bizonyos E-számú adalékok, ízfokozók elkerülése ajánlott egy egészséges étrendben).

Az igazi tipp az, hogy törekedjünk a lehető legkevesebb és legtermészetesebb összetevőkből álló termékeket vásárolni, mellőzzük a feldolgozott kész termékeket sőt, otthon magunk is készíthetünk finomságokat, mint például házi növényi vagy magtejet, kesusajtot, vegán parmezánt magvakból vagy akár sajtszószt sörélesztőpehellyel. Azonban teljesen érthető, ha nincs mindig időnk vagy energiánk ezek elkészítésére, ezért néhány alternatívát ajánlok a különféle termékek helyettesítésére.

Fontos megérteni, hogy még egyetlen élelmiszerre való érzékenység is jelentősen megnehezítheti a mindennapokat. Rengeteg dologra kell figyelni, ami fárasztó és frusztráló lehet. Ezért arra buzdítok mindenkit, legyünk megértőek azokkal szemben, akik kénytelenek valamilyen ételt kihagyni az étrendjükből. Ha vendégségbe hívunk egy ilyen személyt, érdemes tőle megkérdezni, mit tudna elfogyasztani, hogy tudjunk neki ételt készíteni. Ha magával visz saját ételt valaki, ne érezzük magunkat megsértve, hiszen ez nem személyeskedés, csupán biztosíték a saját étkezésére. Az érdeklődést mindenki örömmel fogadja, de az elcsépelt poénokat és rosszalló megjegyzéseket próbáljuk mellőzni.